Bakator

Egyike a legkiválóbb magyar szőlőknek, mely az Érmellék fő fajtájának számított. A borvidék feltámadása ismét előtérbe hozta e fajta utáni érdeklődést és keresletet.

Az érmelléki öregek eredetileg ott keletkezett magyar szőlőnek tartják. Női szirmú virágai vannak, ezért porzó társnövény szükséges a tavaszi virágzáskor, vagyis a bakator környezetébe szükségszerűen vállas erdeit, vagy fehér járdoványt telepítettek a biztosabb megtermékenyülés érdekében.

Héja vastag, alkalmas évjáratban akár aszúbor is készülhet belőle. 

bakatorespohar

A bakator tragédiája Érmellék tragédiája is egyben. Ez a fajta volt évszázadokon keresztül a tájegység vezető és meghatározó szőlője: borszőlő, asztali és aromás szőlő egyben. Bora lassan érik, de a kitűnő időjárású években legendás borokat adhat. Gróf Zichy Ferenc idején ilyenek voltak az 1811-es, 1827-es, 1834-es, 1848-as, 1852-es, 1862-es, 1864-es, 1885-ös évjáratok. Ritkán aszúbort is sikerült készítsenek belőle, amely minőségében a tokaji aszú után következett. Zichy bakator aszújából 1872-ben a kínai császár is rendelt 200 palackkal.

Az 1850-es években az osztrák főfajták, 1860 körül a német majd 1870-től a francia és olasz szőlőfajták is megjelennek az Érmelléken. 1872-ben a következő szőlőfajokkal számolhatunk Zichy gróf diószegi ültetvényeiben:

Hazaiak: sárfehér, bakator, erdei, kadarka és juhfark.

Külföldiek: rajnai rizling, olasz rizling, zöldszilváni (erdélyi fajta), orthiber, ropogós gyöngyszőlő (saszla), osztrák fehér, fűszeres tramini, mosler (furmint), kora burgundi (madelaine noir és pinot blanc), veltelini, bauzeni, kék burgundi(pinot noir), és rulander vagy szürkebarát (pino gris).

Gróf Zichy IX. Ferenc egy modernebb felfogású borászat úttörőjeként az 1873-as bécsi világkiállításon az alábbi bakator évjáratokkal hívta fel Érmellékre, ez által Diószegre a figyelmet: 1827, 1834, 1858, 1860, 1862, 1863, 1866, 1868, 1869.

1885-ben Nagykágya felől Diószegre is betört a filoxéra. 1894-től Margittán, Jankafalván, Örvénden és Nagykágyán is amerikai anyatelepeket alakítanak ki és elkezdik a nemes szaporító szemek vadalanyba oltásának tanítását, valamint népszerűsítését.

A bakatort a XX. század közepéig még a filoxéra és a tömegesen terjedő direkt termő fajták sem tudták kiszorítani Érmellékről.

Eltűnésének fő oka kezdetekben a szőlőtermelők szervezetlensége, az érdek- és fajtavédelem hiánya volt. Majd bekövetkezett az alattomosan kitervelt trianoni elszakítás, jött a dilettáns ideológiai rajonizálás, mikrorajonizálás, kollektivizálás, majd a globalista világhatalom által megszervezett rendszerváltással járó föld-visszaosztás parádéja, amikor már alig volt szőlő, illetve a szőlőművelés tudását birtokló ember.

1950-től a diószegiek egészséges emlékek nélkül, valamint a sorozatos rossz tanácsoktól és parancsoktól vezérelve a bakatort az Alsó-érmellékről kiseperték. A Felső-érmelléken megtűrt és termeszthető fajtaként megtarthatták, ellentétben Diószegen még az ízét is elfelejtették.

(A történelmi adatok egy része Dr. Szabó József diószegi helytörténész kutatásaiból származnak)

Heit Lóránd kezdeményezésének, valamint Kaló Imre szomolyai borász szellemi és szakmai támogatásának köszönhetően 2011 szeptember 8-án elkezdődött az érmelléki bakator fajtának a felkutatása.

A 2012. február 24-ei avasújvárosi “szaporító anyag” gyűjtése után, 2013 tavaszán megtörtént a régen várt ősi bakator “visszaörökítése” az érmelléki Bihardiószegre, amely példaértékű tettel a kodályi értékmentés egyik fejezete sikeresen lezárult, ugyanakkor elkezdődött. Köszönetünket nyilvánítjuk ki több avasújvárosi szőlősgazdának, kiemelten Bartos Istvánnak, aki mindvégig önzetlenül segítette és támogatta kezdeményezésünket!

BAKATOR SZÖVETSÉG

2017. május 26-án éltere hívtuk 5 Kárpát-medencei borász példaértékű összefogásával  a Bakator Szövetséget. A közös nyilatkozatban Maurer Oszkár (Hajdújárás) Málik Zoltán (Badacsony) ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros) és Heit Lóránd (Bihardiószeg) mint a Kárpát-medencében az ősi szőlővel, a bakatorral foglalkozó szakemberek kijelentették, hogy összehangolva munkájukat együtt lépnek fel a a bakator szőlő és más ősi magyar fajták felélesztéséért és népszerűsítéséért. 2017 őszén csatlakozott a szövetséghez Andrási László (Somlóhegy) kollégánk. 

Íme a Bakator Szövetség hitvallásának és szándéknyilatkozatának szövege:

HITVALLÁS

Hisszük és tiszta szívvel valljuk, hogy a Jó Isten a Kárpát Hazát azért adta a magyaroknak örökségül, hogy e gyönyörű szülőföldön teremjen meg az a BOR, mely embert és Isten közelebb hozhat egymáshoz. Az egyik ilyen ősi fajta a BAKATOR, melyet eleink évszázadokon át gondoztak sokunk és a világ örömére. Ezért Mi, napjaink Kárpát-medencei BAKATOR művelői hitet teszünk a fajta felélesztésére, népszerűsítésére, valamint a borivó emberekhez való eljuttatására. ISTEN MINKET ÚGY SEGÉLJEN!

SZÁNDÉKNYILATKOZAT

Mi, bakator szőlőművelők kifejezzük azon szándékunkat, miszerint közösen tevékenykedünk a BAKATOR és egyéb ősi magyar szőlőfajták felélesztésében és népszerűsítésében. Legjobb tudásunk és tapasztalataink szerint megadunk minden segítséget egymásnak és mindazoknak, akik ebben a kérdésben hozzánk fordulnak. A BAKATOR SZÖVETSÉG közérdekű, non-profit alapokon nyugvó, vallási és politikai hovatartozás nélküli összefogás a magyar Szent Korona jegyében!

BakatorSzöv.1

BakatorSzöv.2