Bakator

“…bakator, amitől a szív úgy zakatol…”

Egyike a legkiválóbb magyar szőlőknek, mely az érmelléki borvidék fő fajtájának számított. Helyi öregek eredetileg ott keletkezett magyar fajtának tartják. Női szirmú virágai vannak, ezért környezetébe többnyire vállas erdeit, fehér járdoványt telepítettek a biztosabb megtermékenyülés érdekében. Héja vastag, alkalmas évjáratban akár aszúbor is készülhet belőle. 

Ez a fajta volt évszázadokon keresztül a tájegység vezető és meghatározó szőlője: borszőlő, asztali és aromás szőlő egyben. Bora lassan érik, de optimális időjárású években legendás borokat adhat. Gróf Zichy Ferenc idején ilyenek voltak az 1811-es, 1827-es, 1834-es, 1848-as, 1852-es, 1862-es, 1864-es, 1885-ös évjáratok. Ritkán aszúbort is sikerült készítsenek belőle, amely minőségében a tokaji aszú után következett.

Zichy bakator aszújából 1872-ben a kínai császár is rendelt 200 palackkal.

Gróf Zichy IX. Ferenc az 1873-as bécsi világkiállításon az alábbi bakator évjáratokkal hívta fel Érmellékre a figyelmet:

1827, 1834, 1858, 1860, 1862, 1863, 1866, 1868, 1869.

1885-ben Nagykágya felől Diószegre is betört a filoxéra. A bakatort a 20. század közepéig még a filoxéra és a tömegesen terjedő direkt termő fajták sem tudták kiszorítani Érmellékről. Eltűnésének fő oka kezdetekben a szőlőtermelők szervezetlensége, az érdek- és fajtavédelem hiánya volt. A trianoni diktátum után véghezvitték a borvidék rajonizálását, mikrorajonizálását, kollektivizálását. 1950-től a bakatort az Alsó-érmellékről kiseperték. A Felső-érmelléken megtűrt és termeszthető fajtaként megtarthatták.

BAKATOR ÖRÖKÍTÉS

Heit Lóránd kezdeményezésének, valamint Kaló Imre szomolyai borász szellemi és szakmai támogatásának köszönhetően 2011 szeptember 8-án elkezdődött az érmelléki bakator fajtának a felkutatása és visszanemesítése. A 2012. február 24-i avasújvárosi “piros bakator szaporítók” begyűjtése után, 2013 tavaszán megtörtént a bakator visszaörökítésének első lépése Bihardiószegre.

BAKATOR SZÖVETSÉG

A Bakator Szövetséget 2017 május 26-án, az egyedi magyar szőlőfajták népszerűsítése érdekében hívták életre. A tagság 7 borász és 2 tiszteletbeli szakmai pártolóból született, így többek között Heit Lóránd, Bartos István, Maurer Oszkár, Málik Zoltán, Bencze István, Andrási László és Sass Krisztián alapító tagok, mellett Kovács Pál, illetve Ambrus Lajos is helyet kaptak eme hiánypótló, példaértékű szövetségben.

HITVALLÁSUK

“Hisszük és tiszta szívvel valljuk, hogy a Jó Isten a Kárpát Hazát azért adta a magyaroknak örökségül, hogy e gyönyörű szülőföldön teremjen meg az a BOR, mely embert és Istent közelebb hozhat egymáshoz. Az egyik ilyen ősi fajta a BAKATOR, melyet eleink évszázadokon át gondoztak sokunk és a világ örömére. Ezért Mi, napjaink Kárpát-medencei BAKATOR művelői hitet teszünk a fajta felélesztésére, népszerűsítésére, valamint a borivó emberekhez való eljuttatására. ISTEN MINKET ÚGY SEGÉLJEN!”

SZÁNDÉKNYILATKOZATUK

“Mi, bakator szőlőművelők kifejezzük azon szándékunkat, miszerint közösen tevékenykedünk a BAKATOR és egyéb ősi magyar szőlőfajták felélesztésében és népszerűsítésében. Legjobb tudásunk és tapasztalataink szerint megadunk minden segítséget egymásnak és mindazoknak, akik ebben a kérdésben hozzánk fordulnak. A BAKATOR SZÖVETSÉG közérdekű, non-profit alapokon nyugvó, vallási és politikai hovatartozás nélküli összefogás a magyar Szent Korona jegyében!”